Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. június 4.

A Benedek Elek Tanítóképző /Székelyudvarhely/ Camerata leánykórusa norvégiai turnéról érkezett haza a múlt héten. Orosz Pál József karnagy, zenetanár elmondta, hogy a helyi ifjúsági énekkar és egy londoni egyetemi kamarakórus társaságában léptek fel. Négy nap utazás oda és vissza autóbusszal a bergeni Santa Suniva énekkar meghívására, mert egy Udvarhelyen végzett diák nem felejtette el az egykori tanítóképzőt és kijárta, hogy meghívják a székelyföldi lányokat. Norvégiában összesen öt hangversenyt adtak, egyet még Hamburgban, ahol Wass Albert író Endre fiának a vendégszeretetét élvezték. /(haáz): Erdélyi dallamok Norvégiában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

2005. június 6.

Europa Nostra nagydíjjal tüntették ki a norvégiai Bergenben a Benczédi Sándor sepsiszentgyörgyi műépítész vezette segesvári Hegyi-templom helyreállítását végző nemzetközi tervező és kivitelező csapatot. A segesvári helyreállítás 2004-ben a műemlék-helyreállítások kategóriájában több mint száz pályamunka közül érte el a legmagasabb helyezést. /B. D. T.: Europa Nostra-díj Benczédiéknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2005. augusztus 31.

Több mint egy évtizedes munka után az Európában lehetséges legmagasabb szintű szakmai elismerésben részesültek a sepsiszentgyörgyi Műemlékműhely építészei. Az Európai Unió és az Europa Nostra műemlékvédő civil szervezet 2004-es nagydíját a segesvári Hegyitemplom helyreállításáért adományozta, a rangos elismerést Benczédi Sándor építész vette át június elején a norvégiai Bergenben. Egy tekintélyes nemzetközi csapat, három nemzet képviselői dolgoztak példás együttműködéssel, jó hangulatban; a restaurálás érdekében erdélyi román, magyar és szász szakemberek fogtak össze. Benczédi Sándor építész elmondta, hogy 1992 őszén a sepsiszentgyörgyi Műemlékműhelyt bízták meg a segesvári Hegyitemplom helyreállításával. A Hegyitemplom fontos az erdélyi építészetben, hisz a Parler-iskolának a legkeletibb példája (Peter Parler kölni építész, a közép-európai gótika kiemelkedő mestere volt). A Hegyitemplom a segesvári vár legmagasabb pontján áll, 181 falépcsőn kell felmászni oda, az időközben elöregedett segesvári szász közösség tagjainak komoly nehézséget jelent a megközelítése. A munkát eleinte a müncheni Messerschmitt Alapítvány fizette, aztán következett a román művelődési minisztérium társfinanszírozása; egy idő után már teljesen ők állták a költségeket. Helyreállították az értékes, XIV–XV. századi falképeket is. 1486 az utolsó írott dátum, amikor már az utolsó falképek is elkészültek, tehát befejezettnek tekinthető a gótikus periódus. A templom felújítása is mutatja, létezik egy olyan, minden érdek fölötti nemzeti összefogás a világ bármely részén élő német és az anyaországi német között, aminek példaként kellene lebegnie a Kárpát-medencei magyarság előtt. Hihetetlenül leromlott a háromszéki műemlékállomány, zavaros a jogi helyzet, alacsony a társadalmi igény, nincs gazdasági potenciál. Jobban kellene odafigyelni a tárgyi örökségre, ezek bizonyítékai annak, hogy itt a magyarság kultúrát, országot teremtett. Benczédi Sándor fontosabbnak látja bármelyik bikfalvi kúria megmentését, mint a kolbászfesztivált. Gróf Kálnoky Tibor nem itt nőtt fel, de hazajött, itt alapított családot, és próbálja ápolni és újrateremteni a családi értékeket. Említésre méltó a torjai Apor báró is. A 83 évesnél idősebb agrármérnök báró hosszú éveken keresztül perelte vissza jogos tulajdonát, és most azon fáradozik, hogy lakhatóvá tegye szétszórt családjának az ősi fészket. Szinte ajándék, hogy a torjai Apor-kastély helyreállítása közben olyan értékes, ritka és szép falképek, építészeti részletek, faragott kövek kerültek elő, melyek a XVI–XVII. század erdélyi reneszánsz építészének kimagasló példái. /Mózes László: Beszélgetés Benczédi Sándor építésszel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998